A barna ruhás hölgy

Ezt a hihetetlen fényképet a brit Country Life magazin jelentette meg 1936 december 26-án.

A fénykép egy szellemalakot ábrázol, ahogy lefelé sétál a Raynham Hall lépcsőin. A fényképész Provand kapitány, és annak asszisztense, Indre Shire készítették, mikor a történelmi Raynham Hall épületét fényképezték a Country Life magazin számára 1936 szeptember 19-én, késő délután.

Ezt a rendkívül híres kísértetfotót számos újság közzétette már, és gyakran a "világ leghíresebb szellemfotója" néven emlegetik, ami talán így is van.

Bár nincs bizonyíték sem arra, hogy meghamisították, ahogy arra sem, hogy valós. Számos szakértő megvizsgálta a képet és a negatívokat, és nem találták nyomát semmilyen trükknek.
A két fényképész ködös alakként írta le a jelenséget, ahogy lefelé haladt a lépcsőn. Két fénykép készítése között látták a szellemet, és sikerült megörökíteniük, míg saját szemükkel figyelték. A kísérteties eseményt feljegyezték a Country Life lapjain is.

Bár a fényképet egyszerű lenne újraalkotni dupla expozíciós módszerrel, felmerül a kérdés, miért akarna két neves fényképész hamis szellemfotóval ártani saját hírnevének? Már hitelességük is valószínűtlenné teszi ezt. És a legmegdöbbentőbb, hogy elbeszélésük szerint még a fénykép elkészítése előtt lehetőségük volt látni a szellemet, amit kevés fényképész mondhat el, mivel a legtöbb jelenség csak a filmen válik láthatóvá.

Úgy tartják, a szellem nem más, mint Lady Dorothy Walpole, aki egyszer a Raynham Hallban élt. 1686-ban született, és Anglia első miniszterelnöke, Robert Walpole testvére volt.
Lady Walpole hozzáment Charles Townshendhez, de amikor viszonya lett egy másik férfival, férje örök életére bezáratta a Raynham Hall falai közé. 40 évesen halt meg himlőben, de sokan úgy tartják, összetört a szíve, vagy nyakát szegte, amikor lelökték az épület legfelső lépcsőfokáról. Úgy tartják, ma is járja a házat, hogy ráleljen öt gyermekére, akiktől férje szintén elválasztotta.

A Raynham Hall barna ruhás hölgyét több alkalommal is látták az évek során. Ezt a nevet azért kapta, mert gyakran barna brokátruhában látják, ahogy a folyosókon vagy a lépcsősoron feltűnik.

Az 1800-as években IV. György király is találkozott a barna ruhás hölggyel, és állítólag teljesen megrémült, amikor az éjszaka felébredt és a szellem az ágya lábánál állt. Azonnal távozott, és kijelentette "Nem töltök még egy órát ebben az elátkozott házban, mert ma éjjel olyat láttam, amit remélem, sosem látok viszont".

1849-ben Loftus őrnagy és egy barátja, Hawkins is látták a szellemet, miután lefeküdtek. Mindketten látták a hölgyet és csodálkoztak ódivatú öltözékén. Másnak éjjel az őrnagy ismét találkozott az alakkal, ezúttal megfigyelte annak üres szemgödreit. Az incidenst követően a személyzet egy része azonnal felmondott és helyi nyomozók teljes vizsgálatot végeztek a Raynham Hallban.

Az író Marryat kapitány is testközelbe került a barna ruhás hölggyel 1936-ban. Kérte, hogy abban a szobában tölthesse az éjszakát, ahol megjelenni látták a szellemet. Miután két fiatal vendéggel azon viccelődött, hogy fegyvert tartanak maguknál a biztonság kedvéért, visszasétáltak a szobáikba. Azonban hamar szemtől-szembe találták magukat a kísérteties alakkal, ahogy az közeledett feléjük, egy lámpát tartva a kezében. Marryat kapitány felismerte a nőt a szobájában lógó festményről. A három férfi megjegyezte a barna brokátruhát is. Elhaladt a három férfi mellett, rájuk nézett "olyan ördögi módon", amitől teljesen megrémültek. Marryat végül rálőtt a barna ruhás hölgyre. A golyó átment a szellemen, és másnap megtalálták az ajtóba ágyazódva, ahol az alakot látták.